Szennalevél tea (Senna alexandrina )
A szenna –a szenna mehnevezést általában a Senna alexandrina fajra használják– rendkívül hatékony hashajtó és béltisztító, a hagyományos indiai gyógyászat évezredek óta használja a cserje leveleit és terméseit. Európában először a múl században jegyezték fel testtisztító tulajdonságait. Szintén ebben az időszakban, Európa több területén létezett egy szenna alapú gyógyital, amelyet „katolikus főzetnek” neveztek, és a szorulásos problémák kezelésére alkalmazták. A szenna 1-2 méter magas eredetileg Afrikában, és Indiában őshonos, ahol nem csak gyógyhatásai, hanem fürtös, sárga, az akácra emlékeztető virágai miatt is termesztették: számos kert pompás dísze volt. Manapság világszerte az egyik legelterjedtebb hashajtó alapanyag, ami annak is köszönhető, hogy a szenna igénytelen –kivéve a meleg- és fény igényét−, ezért olcsón hozzáférhető gyógynövény. Hashajtó és székrekedés megszüntető tulajdonsága mellett méregtelenítő, fogyókúrás, bőrvédő és immunerősítő hatása is figyelemreméltó.
Gyógyhatásai
A szenna legfontosabb hatóanyagai a nagy mennyiségben elsősorban a leveleiben, valamint kisebb arányban a termésében megtalálható antrakinon származékok −szennozidok−, amelyek erős hashajtó hatással rendelkeznek. Ezen kívül találhatunk még benne flavonoidokat, nyálkákat, valamint kalcium-oxalátot is.
Az antrakinont a vékonybél csak részlegesen tudja felszívni, a vastagbélben pedig a bélflóra támadja meg. Ennek hatására képződnek az úgynevezett szabad antrakinonok, amelyek a szenna terápiás hatásait biztosítják. Ezzel az aránylag hosszú folyamattal magyarázható, hogy a szenna hashajtó hatása a bevitele után általában csak 12-16 órával jelentkezik. A szabad antrakinonok leginkább az oldali vastagbélben és a szigmabélben fejtik ki hatásukat. Itt csökkentik a víz, a nátrium és a klór felszívódását, valamint a vastagbél nyálkahártyáját fokozott kálium kiválasztásra ösztönzik. Ennek következménye a belek magasabb víztartalma, ami lággyá teszi és megnöveli széklet mennyiségét, rövid távú alkalmazása megszünteti a krónikus szorulást. A szenna hashajtó képességét fokozza, hogy az antrakinon származékok közvetlenül stimulálják a vastagbél idegtörzseit, ezzel felgyorsítják a bélmozgást, és a széklet ürülését. Mindez elősegíti a szervezet méregtelenítését, valamint a béltisztítást, és a féregtelenítést, hiszen a felgyorsult bélmozgással a lerakódott méreg- és salakanyagok, valamint a paraziták és petéik is eltávoznak az emésztőrendszerből. Nem véletlen, hogy a szenna az egyik legjobb természetes méregtelenítő. Annak köszönhetően, hogy felpuhítja a székletet, segít megelőzni az aranyér és a végbélrepedés kialakulását. És ez nem minden: a szenna a gyomrot is megtisztítja, ugyanis erősen hánytató hatású. Mivel felgyorsítja az anyagcsere folyamatokat, és a megemésztett táplálék gyorsabban halad keresztül a bélrendszeren, a szenna fogyasztásával csökken a vérbe kerülő kalória mennyisége, ezáltal gátolja a súlygyarapodást, és hozzájárul a fogyókúrák sikeréhez. Erősíti az immunrendszert, mérsékli a vastagbélrák kialakulásának esélyét, antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik.
A szenna tartalmaz pinitolt, ami egyfajta inzulinutánzó anyagként képes csökkenteni a vércukorszintet: valójában nem hoz létre inzulint, és nem támogatja a termelődését sem, ám a véráramba kerülve támogatja a glükózanyagcserét, javítja a szervezet energiafelhasználását. A homeopátiában a szenna tinktúrát –gyógykivonat− a gyermekkori acetonémiás (nehezen csillapítható) hányás esetén is előszeretettel alkalmazzák. Gyulladáscsökkentő hatása révén a szennából előállított kenőccsel kezelhetők a pattanások (akné), a pikkelysömör és az ekcéma, kivonata szebbé és erősebbé teszi a hajszálakat.
Nagyon fontos, hogy a szennát hashajtóként csak akkor használjuk, ha semmilyen más módszerrel nem értünk el eredményt, mivel a növény szívproblémákat és emésztőrendszeri panaszokat okozhat.
|