Leírás
Szemvidítófű (Euphrasia rostkoviana)
Története
Már a Kr.e. IV. században említést tesznek az orvosi szemvidítófű jótékony hatásairól. Elsőként egy görög filozófus, Theophrasztosz ír gyulladáscsökkentő képességéről az egyik, növényekről készült művében, majd Dioszkuridész is megemlíti, mint a szem megbetegedéseinek gyógyítóját. A XVI. században élt német orvos, Paracelsus szignatúratana szerint igaz az az állítás, hogy egy növény formájából, színéből és természetes élőhelyéből meg lehet állapítani azt, hogy Isten milyen betegség gyógyítására szánta az adott herbát. Ez alapján határozták meg a szemvidítófű gyógyító erejét, és így terjedhetett el a világban
Az 1578-as, Melius Juhász Péter-féle Herbariumban már többfajta elnevezése is megjelenik a növénynek. A népnyelvben gyakran használták ugyanis az orvosi szemvidítófűre a szemnek való fű, a szemvigasztaló és a szemnek gyönyörűsége megnevezéseket. A latin neve „jó közérzetet, boldogságot” jelent, amit a görög nyelv egyik szavából, az euphrasiaból vettek át,
A népi világban gyakorta „Szépasszony virágaként” jelent meg, mert azok, akik szemvidítófüvet használtak a szemük ápolására, igézőbb tekintetet kaptak ajándékba. Izland szigetén és Skóciában még ma is előszeretettel használják borogatások készítéséhez.
A szemvidítófű hegy- és dombvidékeink nyirkosabb rétjein, legelőin termő egyéves félélősködő növény. Orvosi szemvidítófűként, illetve latinul Euphrasia officinalis L.-ként is ismert.
Az ókor óta szembetegségek gyógyítója. Már a IV. században említi növényekről szóló könyvében Teofrasztos görög orvos és filozófus a szemvidítófű gyógyító, gyulladáscsökkentő hatását. Dioszkuridész görög orvos a szembetegségek gyógyításában találta hatékonynak.
Ez a kedves virágú kis növény azon gyógynövények közé tartozik, melyek kevés gyógyhatással rendelkeznek ugyan, de abban szinte verhetetlenek. Ráadásul hosszú-hosszú évszázadok óta ugyanazokra a betegségekre használták már elődeink is, amelyekben ma is leghatásosabbnak bizonyulnak, s amelyeket a gyógynövények kutatása is igazolt.
Szembetegségek
Neve is arra utal, hogy vidítja, frissíti a fáradt szemet. A fáradtság okozta átmeneti látásromlást, égő, csípő érzést is enyhíti.
Összehúzó, gyulladáscsökkentő hatását a legkülönfélébb szemgyulladások, mint szaruhártya-gyulladás, szemhéjgyulladás, kötőhártya-gyulladás esetén használhatjuk ki, akár önmagában, akár más növényekkel, mint cickafarkfű virága, kamilla, körömvirág kombinálva. Allergiás vagy gombás szemgyulladásnál nem segít. Előbbinél cickafarkfű és kamilla, utóbbinál diólevél és rózsaszirom alkalmazható nagy hatékonysággal.
Árpa, illetve könnyezés esetén is hatásos szemmosót, borogatást készíthetünk belőle.
Megfázás
Megfázás, illetve szénanátha esetén jelentkező erős orrfolyásnál a szemvidítófűből készült orrcsepp csökkenti a tüneteket. Arc- és homloküreg-gyulladás, valamint hörghurut, a felső légutak gyulladása esetén is jól alkalmazható gyulladáscsökkentőként.
Szemvidítófű további alkalmazási lehetőségei
Magas vérnyomás esetén teakeverékekben alkalmazható.
Szurokfűvel keverve idegkimerültségnél hatásos nyugtató.
Gyomor- és bélfekély esetén szintén teakeverékek alkotója lehet.
Szemvidítófű adagolása
3 kávéskanálnyi szárítmányt leforrázunk 2 dl vízzel, 10-15 percig állni hagyjuk, leszűrjük. Naponta 3-szor 2 dl-t fogyasztunk. Külsőleg alkalmazva 1 teáskanálnyi szárítmányt számítunk 2 dl vízre. Amennyiben szemborogatóként, szemmosóként kívánjuk használni, egy gondolatnyit forraljunk rajta, majd gondos szűrés után alkalmazzuk. Szemcsepp formájában is kapható.
Szemvidítófű mellékhatásai
Káros mellékhatása nem ismert, az előírt adagban problémamentesen alkalmazható.
Szemvidítófű gyűjtése
A drogot a virágzó herba szolgáltatja, amely gyűjtéséhez a növényt közvetlenül a gyökér fölött kell levágni. Kedves kis virágaiban szinte egész nyáron gyönyörködhetünk, így egész nyáron gyűjthető.