Hazánkban a fekete bodzával kapcsolatosan nagyon sok hiedelem alakult ki, többek között előszeretettel ültették házak mellé, illetve a kertben felbukkanó bokrot nem irtották ki, mert azt tartották, hogy a növény megvéd a veszedelmektől. Festőnövényként is régóta használatos az érett bogyóban lévő festékanyag következtében, ám szerszámnyelek és népi fúvós hangszerek kiváló alapanyaga is a fás szár.

A fekete bodza (fai bodza) főleg ritkás erdőkben, erdőszéleken, legelők szélén előforduló, de akár kertekben is megjelenő, olykor fává terebélyesedő cserje. Nitrogén- és nedvességjelző növény.

Az ókorban gyökerét, levelét és bogyóját használták nyálkaoldó, epehajtó, illetve női bajok elleni szerként. Bingeni Hildegard izzasztókúrához ajánlotta, Dioszkuridész kígyómarás ellen borban főzött gyökerét, fekélyre pedig a levelekből készült borogatást javasolta. A kolostori gyógyászatban „egyetemes gyógyszerként” dicsérték a bodzát.

Népi gyógyászat

A népi gyógyászat minden részét alkalmazta, ez volt a „szegény ember patikája”. Különféle részeivel székrekedést, szemgyulladást, tbc-t kezeltek, de használták vértisztítóként, hánytatóként, köptetőként, hámosítóként, fájdalomcsillapítóként.

Régen kérgéből lázcsillapító készült, ám a kéreg alkalmazása nem biztonságos, mivel fennáll a mérgezés és a túladagolás veszélye. A rügyeit és friss, zsenge leveleit salátanövényként fogyasztották, azonban alkaloid tartalma miatt a leveleket napjainkban inkább külsőleg, reumatikus problémák, zúzódások, rándulások, izomgörcsök esetén használhatjuk.

Megfázás

A szárított virágokból készült tea glikozid tartalmánál fogva izzasztó, vizelethajtó, lázcsillapító hatású, így megfázás, influenza esetén előnyös a használata, de jó tüdőtisztító, így köhögés, légcsőhurut esetén, de torokgyulladás és rekedtség esetén is jól alkalmazható. Izzasztó hatását fokozza, ha hársfavirággal vagy kamillavirággal keverjük, s a tea elfogyasztása után ágyba bújunk. Tüdőtisztító és meghűlés gyógyítására alkalmas izzasztó hatását tudományos kutatások is bizonyították.

Méregtelenítő és vízhajtó

Jó vesetisztító és vértisztító, így méregtelenítő keverékek alkotója is. Vesetisztító hatását hólyaghurut esetén is kihasználhatjuk.

Vízhajtó hatásánál fogva magas vérnyomás, köszvény és ödémák esetén is hasznát vehetjük, a hatást nyírfalevéllel, zsurlófűvel, csalánlevéllel kombinálva tovább fokozhatjuk.

Érfalerősítő

Rutintartalmának köszönhetően érfalerősítő, de érelmeszesedés ellen is szóba jöhet alkalmazása.

Emésztéskönnyítő

Könnyíti az emésztést, és enyhe hashajtó hatása is van, így főleg pici gyermekek és várandós nők számára szolgáltat biztonságos hashajtási lehetőséget.

Szemborogató

Külsőleg szemborogatóként is használható szembetegségeknél, akár más virágokkal (körömvirág, búzavirág, kamilla, stb.) együtt is.

Nyugtató

A teának enyhe nyugtató hatása van.

Bőr

A sápadt, petyhüdt bőrt és a szemkörnyék finom ráncait kisimítja. Pattanások, kelések és bőrkiütések esetén is bevethető. Vérzéscsillapító hatású.

Fekete bodza felhasználása

A bogyókat feketén (!) kell begyűjteni. Lekvárként, préselt nedvként és szárított bogyóként is alkalmazható. Magas antocián nevű festékanyag-tartalma, béta-karotin, C és B vitamin tartalma már önmagában is értékessé teszi. Festékanyagának köszönhetően antioxidáns hatással is bír. Hashajtó hatása erőteljesebb (remek hashajtó a belőle készült lekvár, a csete), mint a virágé, így az egész emésztőrendszer tisztítására alkalmas. Fájdalomcsillapító hatású, egyebekben hatása a virág hatásaival megegyező. Figyelem! Ne keverjük össze a mérgező gyalogbodzával!

A bogyókból fejfájásra borsmentával és kakukkfűvel készülhet keverék.

A friss virágokból ízletes szörp készíthető.

Fekete bodza adagolása

A szárított virágból 2 teáskanálnyi, a bogyóból 1 teáskanálnyi mennyiséget számítunk 2 dl vízre. Naponta 2-3-szor fogyaszthatjuk. Toroköblítőként, szemvízként dupla mennyiséget használunk. A virágot forrázzuk, a bogyót enyhén főzni kell. (A bogyót a víz melegítésének megkezdése előtt tegyük a hideg vízbe, s forrás után még kb. fél percig enyhén forraljuk.)

Mézzel fogyasztva pótolhatjuk az izzadással távozó ásványi anyagok egy részét. Mindennapi teaként is megállja a helyét.

Fekete bodza mellékhatásai

Virágát idősek és szívbetegek ne alkalmazzák mindennap, mert gyengíti a szívet! A virágon és az érett gyümölcshúson kívül a növény minden része mérgező, ám a fekete, érett termésből se együnk nagyobb mennyiséget nyersen! A magok is enyhén mérgezőek, ezért lekvár és szörp készítésénél szitán törjük át a bogyókat. Egyéb mellékhatása nem ismeretes.

Fekete bodza gyűjtése

Használjuk ki a szinte bárhol fellelhető bodzabokrok adta lehetőséget, és a gyűjtési szabályok betartásával, napos időben gyűjtsük kb. kétharmad nyílásban lévő virágernyőket. Szárítmány (a virágokat jól szellőző, meleg helyre terítsük ki egymás mellé, egyetlen rétegben, száradás után a virágokat morzsoljuk le a szárról) vagy szörp formájában szolgáltatnak a megfázásos időszakra, illetve a tavaszi méregtelenítéshez kellemes gyógyulási, tisztulási lehetőséget. A bogyókat nyár végén, ősz elején, teljesen érett (fekete!) állapotban szedjük, további felhasználás előtt vagy szárítás után szemezzük le!

Régen a gyalogbodza terméséből lekvárt főztek, egyébként minden része, még a magja is mérgező. Az éretlen termés fogyasztása, illetve termésének túladagolása hányást, hasmenést okozhat. A fekete bodzához hasonlóan cianogén glikozidokat tartalmaz, mely főzés hatására elbomlik.